1 Krónika 15
1 Krónika 15
1. Ház-Sátor-Sátor-Sátor
• Bajit (בַּיִת) = ház.
– Ez majd a Templom szinonimája lesz.
• Miskan (מִשְׁכַּן) = sátor, jelenlét helye; a Szentsátor legbelső drapériái
– a mózesi Szentsátor, mint az isteni jelenlét kifejeződése
• Ohel (אֺהֶל) = sátor, lakósátor, „befedő”; a Szentsátorra rakott takarók
– a Találkozás Sátra, a mózesi Szentsátor, mint építmény (2Móz33:7, 27:21, 29:4, 3Móz1:1, 4Móz11:16, 12:4, Józs18:1, 19:51, 1Sám2:22, 1Kir8:4, 1Krón6:17, 9:21, 23:32, 2Krón5:5, 1:3,6,13)
– a Dicséret Sátra (2Sám6:17, 1Krón15:1, 16:1, 2Krón1:4, Ézs16:5 !)
• Szukká (סֻכָּה) = sátor, baldachin, bódé, kunyhó; a „szakak” = összetartani, összeszőni tőből
– a sátorok ünnepének kelléke (3Móz23:33-43) + Jónás4:5
– a Dávid Sátra (Ám9:11, ApCsel15:16)
2. Önmagunk megszentelése
4Móz7:7-9: „Két szekeret és négy marhát adott Gérsón fiainak, szolgálatuk szerint; négy szekeret és nyolc marhát adott Merári fiainak, szolgálatuk szerint, Itámárnak, Áron, a pap fiának felügyelete alatt. Kéhát fiainak azonban nem adott, mert a szentély szolgálata volt rajtuk, vállon kellett vinniük.”
• Dávid betűre betartja a Törvényt: összegyűjti a kéhátitákat, a méráritákat és a gersómitákat.
• Múltkor Isten rést tört rajtuk(!), mert nem a Törvény szerint akarták szolgálni (||2Kir17:26-27)
• Átérzi, hogy Uzza halála az ő hibája volt, ami viszont az egész népnek fájt.
• Kiadja nekik, hogy szenteljék meg magukat.
• Csak úgy vállalhatunk közösséget Istennel, ha szentek vagyunk, mint Ő.
1Pt1:16, 3Móz11:44-45, 19:2b: „Szentek legyetek, mert szent vagyok én, az Örökkévaló, a ti Istenetek.”
• Megszentelték magukat, HOGY alkalmasak legyenek.
• Meg tudjuk szentelni magunkat?
1Jn3:2-3: „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, s még nem vált láthatóvá, hogy mikké leszünk. Tudjuk, hogyha látha¬tóvá válik, hasonlókká leszünk hozzá, mert úgy fogjuk őt látni, ahogyan van. Mindenki, akinek ez a benne vetett reménysége megvan, szent tisztaságot ölt magára (meg¬szenteli magát), amiként ő is szentül tiszta.”
3. A ládavivés karizmája
• Hémán, Ászáf, Étán vezetik az éneklést.
• Hol van Jedutún? Itt még nem jelenik meg, csak egy kicsit később (1Krón16:41-42, 2Krón5:12).
• Beállították a szolgálatba, mert alkalmasnak találták?
• A fiai is folytatják a szolgálatot: 1Krón25:1,3,6, 2Krón29:14, Neh11:17 (!).
• Kik szolgálnak? Tekintélyes, de az adott feladat ellátására alkalmatlan testvérek (mert nincs hozzá ajándékuk, de elöljárók)? Vagy hagyjuk, hogy Istentől elhívott, alkalmas, az adott feladathoz ajándékkal rendelkező testvérek, akik viszont lehet, hogy más szolgálatra valóban nem alkalmasak, ezért mellőzöttek?
• Milyen szolgálatok vannak? Csak az az öt (Ef4:11)?
• Kenanjáhúnak a ládavivés karizmája adatott meg és engedték is azt használni, látták, hogy hozzáértő.
Róm12:6-8: „Mivel pedig a kegyelemajándékok aszerint, hogy mire kaptunk kegyelmet, különbözők, mindenki a maga kegyelemajándékát forgassa: aki prófétálást kapott, használja azt, ahogy a hit mértéke engedi, aki szolgálat ajándékát kapta, forgolódjék a szolgálatban, a tanító a tanításban, bátorító a bátorításban, az adakozó egyszerűségben, az elöljáró serénységgel, a könyörülő vidámsággal.”
• Obed-Edom meg ment és maradt a Ládával.
• Megtapasztalta Isten áldását és nem engedte el.
1 Krónika 15
1És készített magának házakat Dávid városában és elkészített egy helyet az Isten ládájának és sátort ütött föl számára. 2Akkor mondta Dávid: Ne vigye más az Isten ládáját, csakis a leviták, mert őket választotta az Örökkévaló, hogy vigyék az Örökkévaló ládáját s hogy szolgálják őt örökre. 3És egybegyűjtötte Dávid egész Izraelt Jeruzsálembe, hogy felvigyék az Örökkévaló ládáját a helyére, melyet elkészített számára. 4És egybehívta Dávid Áron fiait s a levitákat: 5Kehát fiai közül: Úriélt, a vezért és testvéreit, százhúszat. 6Merári fiai közül: Aszáját, a vezért és testvéreit kétszázhúszat. 7Gérsóm fiai közül: Jóélt, a vezért és testvéreit, százharmincat. 8Elícáfán fiai közül: Semáját, a vezért és testvéreit, kétszázat. 9Chebrón fiai közül: Elíélt, a vezért és testvéreit, nyolcvanat. 10Úzziél fiai közül: Amminádábot, a vezért és testvéreit, száztizenkettőt. 11És hívta Dávid Cádókot és Ebjátárt, a papokat, meg a levitákat: Úriélt, Aszáját, Jóélt, Semáját, Elíélt és Ammínádábot. 12És mondta nekik: Ti, a leviták atyai házainak fejei, szenteljétek meg magatokat és testvéreiteket és hozzátok fel az Örökkévalónak, Izrael Istenének ládáját oda, ahová készítettem számára. 13Mert mivel az első ízben nem ti voltatok, rést tört az Örökkévaló, ami Istenünk, rajtunk, mert nem kerestük őt a törvény szerint. 14És megszentelték magukat a papok és a leviták, hogy felhozhassák az Örökkévalónak, Izrael Istenének ládáját. 15És vitték a leviták fiai az Isten ládáját, amint megparancsolta Mózes az Örökkévaló igéje szerint, vállukon, a rajtuk levő rudakkal. 16És mondta Dávid a leviták vezéreinek, hogy állítsák fel testvéreiket, az énekeseket hangszerekkel: lantokkal, hárfákkal és cimbalmokkal, hallatva és fölemelve hangjukat örömmel. 17És fölállították a leviták Hémánt, Jóél fiát, és testvérei közül Ászáfot, Berekhjáhú fiát és Merári fiai, az ő testvéreik közül Étánt, Kúsájáhú fiát. 18És velük voltak testvéreik a másodrenden levők: Zekharjáhú, Bén- Jáaziél, Semírámót, Jechíél, Unní, Elíáb, Benájáhú, Máaszéjáhú, Mattitjáhú, Elífeléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm és Jeíél a kapuőrök. 19Az énekesek pedig Hémán, Ászáf és Étán, hangot hallatók rézcimbalmokkal. 20És Zekharja, Azíél, Semírámót, Jechíél, Unni, Elíáb, Máaszéjáhú és Benájáhú, lantokkal. Alámót szerint. 21És Mattitjahú, Elífeléhú, Miknéjáhú, Óbéd-Edóm, Jeiél és Azazjáhú hárfákkal, a nyolcason vezetve az éneket. 22Kenanjáhú pedig a leviták vezére a vivésben, vezérelte a vivést, mert hozzáértő volt. 23És Berekhja, meg Elkána kapuőrök a ládánál. 24És Sebanjáhú, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekharjáhú, Benájáhú és Elíézer, a papok trombitáltak a trombitákon az Isten ládája előtt; s Óbéd-Edóm, meg Jechíja kapuőrök a ládánál.
